 | Szalainé Rózsa Erika, örökbefogadó szülő Tévhitek és tények az örökbefogadásról - 1. rész |
Vannak olyan tévhitek, vélekedések, mendemondák, amelyek általában az emberek fejében léteznek - pozitív vagy éppen negatív előjellel - az örökbefogadásról. Sokan furcsállják a gyermekvállalás eme módját, pedig ez is a családalapítás egyik lehetséges, ma már egyre gyakoribb útja. Aki örökbefogadóként maga is érintett ebben a sok érzelmet és néha erősebb indulatokat is felkorbácsoló témában, annak nehéz elfogulatlanul hozzáállni az örökbefogadás-örökbeadás ügyéhez.
Még egy kívülálló is hamarabb megfogalmazza (általában cseppet sem érzelemmentes) véleményét, ha éppen az aktuális hírekből értesül kórház előtt vagy inkubátorban hagyott újszülöttekről, bántalmazott vagy kukába rejtett csecsemőkről. Látni a tévében jó szándékú - igaz, néhány tekintetben félrevezető - riportot is gyermekotthonokban élő, szeretetre, családra vágyó állami gondozott gyermekekről, és még lehetne folytatni a sort. Kézenfekvő, és valahol érthető, hogy egy kívülálló csak felületes információkkal rendelkezik e témában. Esetleg olyan véleményekkel, nézőpontokkal szembesül, amelyeket a média tálal elé, olykor félreérthető módon. Örökbefogadó anyaként (két titkosan örökbefogadott gyermekem van, egy kislány és egy kisfiú) igyekszem egy csokorba gyűjteni a leggyakoribb tévhiteket, amelyek az örökbefogadás ügyét általában övezik.
„A gyermekotthonok tele vannak örökbefogadásra váró gyermekekkel." Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Az igazság ezzel szemben az, hogy bár sok gyerek él állami gondozásban, törvényes szüleik nem mondtak le róluk, esetleg rendszeresen még tartják is velük a kapcsolatot. Őket nem lehet örökbe adni, hiszen van esély arra, hogy ezek a gyerekek visszakerülhetnek családjukba.
„Gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe." Ez nem így van, egyedülállóknak is lehetőségük van az örökbefogadásra. A törvény szerint ma Magyarországon házaspárok és egyedülállók is fogadhatnak örökbe kiskorút. Ebből következik, hogy élettársak is fogadhatnak örökbe, de csak olyan gyermeket kaphatnak, akit házaspárok nem fogadtak örökbe.
„Az örökbefogadóknak szinte teljesíthetetlen és bonyolult procedúrán kell keresztülmenniük. Érthetetlen, miért ez a sok felesleges tortúra! Hát nem az az állam és mindenki érdeke, hogy ezek a szerencsétlen sorsú gyerekek végre igazi családba kerülhessenek? Hiszen itt gyerekek sorsáról van szó!" Ilyen és ehhez hasonló, cizelláltabb vélemények vagy éppen még nyersebb méltatlankodások előfordulnak nem csak az örökbefogadók és szűkebb-tágabb környezetük, hanem a véleményformáló média részéről is. Az örökbe fogadni akaró házaspároknak alkalmassá kell nyilváníttatni magukat az örökbefogadásra. Valóban kimegy otthonukba a hivatal munkatársa környezettanulmányra. Kérnek jövedelemigazolást, valamint orvosi igazolást is a párok egészségügyi alkalmasságáról. De ezek egyáltalán nem teljesíthetetlen feltételek! Éppen azért, mert gyermekek sorsáról van szó, ráadásul olyan gyermekekéről, akiknek az élete egyszer már összeomlott, amikor vérszerinti szüleik elhagyták őket, bizony alaposan meg kell vizsgálni a hivatalnak az örökbefogadásra jelentkező emberek alkalmasságát, felkészültségüket és szándékaik komolyságát. Mindezt törvény írja elő Magyarországon. Nem az örökbefogadóknak keresnek gyereket, hanem a gyermeknek családot!
Alkohol- és drogfüggők, súlyos fizikai vagy mentális betegségben szenvedő emberek nem fogadhatnak örökbe. Az ilyen személyeket - éppen a gyermekek érdekét szem előtt tartva - ki kell szűrni. Az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (TEGYESZ) kell elmenniük az örökbe fogadni szándékozó házaspároknak és kérelmezniük kell az örökbefogadást. A TEGYESZ felveszi őket az örökbefogadásra várók listájára, majd részt kell venniük egy pszichológiai alkalmassági vizsgálaton és egy felkészítő tanfolyamon is. Ennek során választ kapnak a kérdéseikre és pontosíthatják elképzeléseiket arról is, hogy milyen gyermeket (pl. nem, életkor, esetleg testvérpár) várnak családjukba. Értékes információkat gyűjthetnek magáról az örökbefogadásról, és úgy általában a gyermeknevelésről. Arra is felkészítik őket, hogy milyen plusz feladatokkal kell számolniuk egy örökbefogadott gyermek nevelése során, és hogyan lehet bizonyos rázós helyzetekre egy örökbefogadó szülőnek felkészülni. Mindez nagyon hasznos, és a leendő család (szülők és gyermekük) érdekét szolgálja.
Ha az örökbefogadók teljesítették a törvényben előírt feltételeket, akkor a TEGYESZ az illetékes Gyámhivatalhoz továbbítja az iratanyagukat, majd a Gyámhivataltól bizonyos idő elteltével megkapják az alkalmassági határozatot. Ez két évig érvényes, majd újabb egy évre meghosszabbítható. Bizonyára nem vigasz a várakozóknak, de egyes nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban is a miénknél sokkal szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük az örökbe fogadásra váróknak.
„Ha örökbe fogadok/örökbe fogadunk egy gyermeket, akkor előbb-utóbb teherbe fogok esni." Tudod - mesélte egyik ismerősöm -, X-ék is örökbe fogadtak kettőt. Az asszonyka már a második gyerekével terhes azóta! Végül nekik is lett két saját gyerekük az örökbefogadottak mellé!" Ez a tévhit igen szilárdan tartja magát, mindemellett a kívülállók a happy endtől ájulnak el. Az örökbefogadás nem a meddőség egyik kezelési módja, hanem inkább a meddőség pozitív megoldása, amellyel évente sok család él. Mindezeken túl nem is igaz, semmi különbség nincs az örökbefogadó meddők és a többiek teherbe esési esélyei között. Aki bedől ennek a legendának, (amit persze könnyű szemléletes példákkal is alátámasztani, hiszen léteznek ilyen esetek is, mint X-ék), az sajnos fordítva ül a lovon.
Ezen a ponton beszéljünk magáról a családalapítás lehetséges motivációiról és mikéntjéről! Ez utóbbi, vagyis a gyerekvállalás módja számomra magában foglalja azt a két lehetőséget, hogy megszületik a vérszerinti gyermek vagy örökbe fogadás útján megérkezik a szívszerinti gyermek. Nem csak örökbefogadó anyaként bátorkodom egyfajta egyenlőségjelet tenni, ha a remények beteljesülését nézem, hanem azért is, mert csak a gyerekvállalás módja, a gyermekünkhöz vezető út más, a végső cél ugyanaz: gyerekem lesz, anyává/apává válok, egy család leszünk.
Vajon mi a motiváció, mire kell egy gyerek egy felnőtt életében? - kérdezi Dr. Popper Péter gondolatébresztő, szellemes, és néhol szinte nyersen őszinte írásában, az „Ősök és utódok"-ban. Szerinte az a legjobb, ha erre a kérdésre nincs is igazi válasz, illetve úgy hangzik: csak! Ha szereti egymást egy férfi és egy nő, előbb-utóbb a kapcsolatuk természetes folytatása és beteljesülése lesz közös gyermekük érkezése. Popper professzor úr klinikusként, sok gyerek lelki problémájával és ezen keresztül számos családi problémával találkozott. A bajok gyökerét nagyon sokszor abban látta, hogy némely szülő amellett, hogy saját tulajdonaként kezelte a gyerekét, még súlyos terhet is rakott a gyerek vállára, mégpedig az ő mázsás szülői reményeit és elvárásait. „Amikor jön a magyarázat, hogy mire kell a gyerek - van ezek közt elképesztő meg érthető is -, az már baj." - írta. (Dr. Popper Péter: Ősök és utódok - Sorsdöntő találkozások: Szülők és gyermekek)
Ezeket a gyerekeket ő „funkciógyerekeknek"nevezte. Mitől funkciógyerek egy gyerek? Ha valamilyen funkciót kell betöltenie a szülők, illetve a család életében. Például előfordul, hogy a házasság válságba kerül, és talán majd egy gyerek helyrehozza, talán mégsem megy el a férj. Ilyenkor kapcsolatragasztó funkciója van a gyereknek. Vagy az idős, beteg nagyszülők már nagyon vágynak unokára, és mielőtt meghalnak, még szeretnének unokázni, hadd teljesüljön a kívánságuk! Ilyenkor a gyerek funkciója az idős, beteg nagymama vagy nagypapa életének meghosszabbítása és bearanyozása. Vagy annyi minden becsvágya lehet egy szülőnek, ami nem teljesült az ő életében, de majd egy gyerek! Híres balett táncos lesz belőle vagy orvos, esetleg hegedűművész! A szülő mindent erre a lapra tesz fel, és a gyerekét, ha törik, ha szakad, az álmaihoz próbálja alakítani.
De visszatérve a fő témánkhoz, ha egy nő még orvosi segítséggel sem esik teherbe, pedig már mindent megpróbált, vélheti - tévesen - egyfajta megoldásnak az örökbefogadást a meddőségre, különösen, ha funkcionális (biológiailag megmagyarázhatatlan eredetű) meddőségről van szó. Előfordul, hogy a közvetlen környezet még biztatja is erre a lépésre a házaspárt. A rokonok, barátok hatásos példákkal hozakodhatnak elő. „Örökbe fogadsz egy gyereket, megnyugszol, és te is teherbe esel!" - mondják. És mi van akkor, ha az örökbefogadott gyerek „nem hozza meg" a várva várt „saját" gyereket? Azért majd megszeretik őt is, „jobb híján"? „Ha ló nincs, jó a szamár is" alapon? Mi erre a lélekgyógyász válasza? „Alapvetően nem jó, ha valaki egy másik embert használni akar valamire. Mert használati értéke lesz ugyan, de ha nem válik be, mégis elmegy a férj, mégse lesz a gyerek orvos vagy zongorista, akkor nagy érzelmi zűrzavar kezdődik, mert a gyerek nem teljesíti be a reményeket, amelyeket a szülő támasztott vele szemben. Baj lesz a kapcsolatban és baj lesz a gyerek lelkében is. Mert meg nem feleltnek lenni igen súlyos teher. Ezért nem jó ez a beállítódás, amely valamilyen célra akarja használni a gyereket." (Dr. Popper Péter: Ősök és utódok - Sordöntő találkozások: szülők és gyermekek)
Mindebből világosan látszik, hogy rossz dolog funkciógyereknek lenni. De örökbefogadott funkciógyereknek lenni még cudarabb helyzetet jelent, mert az ilyen gyerek élete eleve sordöntő veszteséggel, „meg nem feleltséggel" indult: ő nem kellett vérszerinti szüleinek, akik lemondtak róla valamilyen okból.
Tovább a 2. részhez >>
A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-07-12|
Ismerd meg emésztésed és nézd meg lurkódét is, rendben van-e!
Egyszerűen, otthon elvégezhető kukoricateszt, hogy megismerd szervezeted tranzitidejét... » |
'Szülő is vagyok' rovat további cikkei:
• Osszuk meg érzelmeinket!
• Ez a nyár is milyen gyorsan elszaladt...
• Tévhitek és tények az örökbefogadásról - 1. rész
• Tévhitek és tények az örökbefogadásról - 2. rész
• Otthon a gyermekeim társaságában, ameddig csak lehet
• Vállalkozóként két gyermekkel
• Gyermekgondozási segély (gyes)
• Családi pótlék
• Terhességi gyermekágyi segély
• Gyermekgondozási díj (gyed)
• Gyermekápolási táppénz
• Az anyasági támogatás
Tetszett a cikk? Ajánld ismerőseidnek!
|
Megosztás |  |
LurkóVilág hírlevél feliratkozás »
Csatlakozz: Facebook/LurkoVilag »
Csatlakozz: IWIW LurkóVilág klub »
