Ünnepeink az évkörben | A húsvéti ünnepkör népi hagyományai
     
óvoda hírek

óvoda hírek

óvoda hírek

Vidám évnyitó hét az óvodában »
Rovat: Óvodalánc óvodák írásai
2018-09-01

Óvodakezdés - praktikus tanácsok 2. »
Rovat: Óvodás leszek! Óvodakezdéshez tanácsok
2018-08-22

Milyen lesz a 2018/19-es iskolai év? »
Rovat: Iskolakezdés - Leggyakoribb kérdések
2018-08-13

Nyári élet az óvodában »
Rovat: Óvodalánc óvodák írásai
2018-07-05

Nyári népmeséink-Az évkörhöz illeszkedő népmesék 2.rész »
Rovat: Nyár óvodás korú gyermekkel
2018-07-02

A Sárkánykalandok Hévízen folytatódnak »
Rovat: Partnereink hírei
2018-07-01

Fessünk jéggel! »
Rovat: Játékok - amikre nyáron van igazán idő!
2018-06-30

Játékos tanulás - a nyári szünetre »
Rovat: Fejlesztőpedagógia
2018-06-11

Apróságok apróságai - A precíziós fogás alakulásáról és a túlféltésről »
Rovat: Fejlesztőpedagógia
2018-06-08

Hagyjuk nyerni, vagy tanítsuk meg veszíteni? - Társasjátékokról »
Rovat: Fejlesztőpedagógia
2018-06-05

Pünkösdi szokások, játékok »
Rovat: Ünnepeink az évkörben
2018-05-17

Pünkösdi szokások »
Rovat: Ünnepeink az évkörben
2018-05-15

Pünkösdi királynéjárás »
Rovat: Ünnepeink az évkörben
2018-05-14

Madaras gyermekrajzok »
Rovat: Gyermekrajz
2018-05-07

Mérgező növények »
Rovat: Környezeti nevelés
2018-05-07

 
óvoda hírek

Óvodás leszek! Óvodakezdéshez tanácsok »

Panka óvodába megy! (szülői blog) »

Szeptember - Szent Mihály hava »

 
      Lőrincz Emese összes írása (57)



Lőrincz Emese, alapító szerkesztő

A húsvéti ünnepkör népi hagyományai

Szent György­ havában újra é­led a természet. Virágba borulnak a fák, a madarak fészket raknak, nászát üli min­den a teremtett világban. A természet ritmusával összhangban élő ember számára a hosszú téli időszak után az új élet kezdete jelentette a legnagyobb ünnepet.

Ezen időszak gazdag népi szokásvilágában felfedezhetjük az ember és környezetének teljes meg­újítását célzó tudatos törekvést. A városi ember számára ez napjainkban már csupán a „húsvéti nagytakarítás” formájában maradt fenn, a népi szokásvilágban azonban ez magába foglalta a négy alapelem tavaszi „megújhodását”, meg­szentelését is, amelyek harmo­nikus jelenléte magában hordozza az új élet születésének lehetőségét.

Föld elem:

A földek megszente­lése a határ­ke­­rülés hagyományában fe­dezhető fel, amikor is a nagypénteki és nagy­­szombati földeken való mun­ka­vég­zés tilalma után, Húsvétvasár­nap­ra virradóra bő termésért és bé­kesség­ért imádkozva és énekelve kivonult a falu lakossága a földekre. A határjárás egyrészt a föld és a jövőbeni termés mágikus védelmét, másrészt a birtokba vevés kifejezését szolgálta a tavasz kezdetén.

Víz elem:

A nagyszombat éjjeli ceremónia része az „új víz” szentelése. Ezzel a vízzel keresztel a pap a jövő év nagy­szombatjáig, de ebből a vízből az otthonokba is került. A megszentelt vízből „ittak egészséget” az emberek, ezzel mo­sakodtak meg, de adtak belőle a jó­szágoknak is. 

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Vala­mi­kor vízbevető hét­fő­nek nevezték Hús­vét hétfőjét, ami u­tal a locsolás egykori módjára. Ekkor a legények akár erőszakkal is a kúthoz hur­colták, majd vödörrel alaposan meg­locsolták az eladósorba kerülő leányokat, hiszen ők adják majd tovább az életet, őket kell „életre lo­csolni”.

Szokás szerint három helyen lo­csol­ták meg a lányt: életre keltették szellemében (fej), lelkében (mellkas) és testében (szoknyája alá).

Tűz elem:

Húsvétkor a tüzet is ­„megú­jí­tották” a régiek. Nagy­csü­tör­tö­kön eloltották a tüzet, nagypénteken nem sütöttek kenyeret. A nagyszombati szertartás során szítottak „új tüzet” a tűzszentelés szertartás alkalmával - hajdan ez volt az évben az egyedüli tűzgyújtó alkalom, ezt őrizték az év folyamán. Az első magyar összefüggő nyelvemléket, a Halotti beszédet őrző 12. századi Pray-kódex így emlékezik meg erről: „...minden házban kioltva a régi tüzet, osszák szét az új tüzet a lakos­ság között”.

Levegő elem:

Népi hagyomá­nyainkban a levegő elem megtisztu­lását felfedezhetjük a harangok nagy­­csü­törtöki elhallgatása után a nagyszombati első harangozásban, amely a feltámadás örömhírét adja tudtul mindenki számára. Emellett nagy­szombaton az éj­féli harangszókor ki­nyi­tották az abla­ko­kat, hogy a tiszta, elő­készített otthonokba a friss levegővel e­gyütt beszálljon a hús­véti áldás. 

A megújult ember képes szeretettel fordulni mások felé, és életre szóló barátságot kötni. Húsvét ünnepén föl­keresték egymást a rokonok, a harago­sok kibékültek egymással. A húsvé­tot követő vasárnap, Fehérvasárnap volt szokásban a komaválasztás, komatál-küldés, mátkálás. A nem vérrokon legények vagy lányok egész életükre testvérré fogadták egymást, a komaságot azonban min­dig egynemüek kötötték.

Húsvéti népi szokásaink szorosan egybefonódtak a keresztény hitvilággal, amely a 40 napos böjti felkészülési időszak után ekkor ünnepli Krisztus feltámadását.

Virágvasárnap (Húsvétvasárnap előtti vasárnap) Jézus Jeru­zsá­lem­be bevonulásának ünnepe. Ehhez a nap­hoz kapcsolódik a barkaszentelés. E napon volt szokás a zöld­ágazás - a lányok a tavasz behozatalának jelképeként zöld ágakkal, énekszóval vonultak végig a falu utcáin. A „Bújj, bújj zöld ág” játék is ennek a napnak a szokása volt. Ismert még a kiszehajtás – a telet jelképező felöltöztetett szalmabábut énekszóval vitték végig a falun, majd vízbe vetették, vagy elégették.

Nagycsütörtökön költötte el Jézus az utolsó vacsorát tanítványaival, majd ezen az éjjelen fogták el.

Nagypéntek Jézus keresztha­lá­lának és temetésének napja. Teljes a csönd e napon, szigorú böjti nap. Tojásfestés napja, amit hagyomá­­nyo­san csak pirosra festettek a lá­nyok - Jézus kiontott vére okán.

Nagyszombaton Jézus a sírban fek­szik, a várakozás napja.

Húsvétvasárnap virradón Jézus feltámadására, a halál felett aratott győzelmére emlékezünk. A nagy­szombat éjjeli szertartások már a feltámadás örömhírét hívatottak hirdetni. E napon vett magához húst a az addig böjtölő ember - innen ered a hús-vét elnevezés.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk Czárán Eszter - Világnak Virága (www.vilagnakviraga.hu)című könyvét, amelyet cikkünkben felhasználtunk. A könyv magyar mű­velt­ségünket öleli fel napról-napra, ő­si szokásaink, meséink, játékaink, da­la­ink, mondáink, ünnepeink csokorba gyűj­tésével. Az évkörhöz kapcso­lódó rendszerű könyv két korosztálynak szól: a mesék, mondókák révén ó­vodásoknak és kis­iskolásoknak, mondáink, népdalaink alapján „ko­moly” iskolásainknak.

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. tavaszi (I.évf. 1.sz.) számában jelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2012-03-16.




'Ünnepeink az évkörben' rovat további cikkei:
Pünkösdi királynéjárás
Boldogasszony ünnepeink és a hétbolygórendszer
Az arató koszorú
Májusfa állítás
A húsvéti ünnepkör népi hagyományai
Számadás, és ami az őszi időszakhoz tartozik...
Nyári napforduló
Pünkösd
Pünkösdi szokások
A tojásfestésről
Farsang
Advent hagyománya
Csíksomlyói búcsú
Pünkösdi szokások, játékok

Tetszett a cikk? Ajánld ismerőseidnek!
Megosztás

Szeretnél első kézből értesülni heti vezércikkünkről, legfrissebb híreinkről?
LurkóVilág hírlevél feliratkozás »

Csatlakozz: Facebook/LurkoVilag »





Az óvodás gyermek »

Környezeti nevelés »

Sport óvodáskorban »

Enneagram »

Érzelmi nevelés »

Tanulás - csak játékosan! »

Gyermekrajz »

Színterápia »

Kulturális nevelés »

Gyermekpszichológia »

Logopédia, beszédfejlődés »

Fejlesztőpedagógia »

Gyermeknevelés »

Zenei nevelés »

Jobbkezes vagy balkezes? »

Viselkedések, temperamentumok »

Asztrológia »

Családi történetek »


Óvodában, közösségben »

Óvodás leszek! Óvodakezdéshez tanácsok »

Panka óvodába megy! (szülői blog) »

Óvodai jelentkezés, beiratkozás »

Óvodai kirándulások »

Iskolakezdés - Leggyakoribb kérdések »

Óvodai nevelés »

Óvodai élet »


Szerves műveltség »

Szerzők, könyvek, szellemi nagyjaink »

Magyar ház »

Aranyalma Páros »

Viselet, öltözködés »

Ünnepeink az évkörben »

Baranta »

Népi játékok »

Jeles napok »


Egészséges óvodáskor »

Felső légúti betegségek »

Lúdtalp, bokasüllyedés, egészséges gyermekláb »

Adj neki sok gyümölcsöt, zöldséget! »

Hőségriadó! »

Homeopátia »

Gyermekgyógyászat »

Táplálékérzékenység, allergia »

Egészségmegőrzés télen »

Gyermek fogápolás »

Táplálkozás: egészségesen! »

Sóterápia »

Bach-virágterápia »

Milyen a jó gyerekcipő? »

Természetgyógyászat »


Kreatív sarok »

Gyerekzsúrok »

Találós kérdések »

Pipalisták »

Visegrádi Palotában gyerekkel »

Játékok - amikre nyáron van igazán idő! »

Vidám tél! »

Szent György hava: a sárkányos hónap! »

Lakásdíszek - Kreatív húsvét 2. »

Kreatív Tavasz »

Húsvéti tojások - Kreatív húsvét 1. »

Kreatív sarok - újrahasznosítás! »

Barkácsolós játékok »

Kreatív nyár »

Kreatív Arcfestés - állatminták »

Kreatív Iskolakezdés »

Farsangi jelmezek »

Rajzolgatós játékok »

Mozgolódós játékok »

Alkossunk ősszel is! »


Aktuális témáink

Óvodás leszek! Óvodakezdéshez tanácsok »

Panka óvodába megy! (szülői blog) »

Szeptember - Szent Mihály hava »


ÓVODALÁNC óvodák írásai

Óvodalánc hírek »

Zenei nevelés óvodáinkban »

Egészséges életmódra nevelés »

Márton nap az óvodákban »

Ősz az óvodákban »

Adventi készülődés óvodáinkban »

Környezeti nevelés az óvodákban »

Mikulás várás óvodáinkban »

Víz világnapja az óvodákban »

Anyák Napja szép ünnepére... »

Farsang az óvodáinkban »

Madarak és fák napja - május 10. »

Óvodák születésnapja és óvodások születésnapja »

Óvodalánc ovik: szülők az óvodákról :) »

Mesterségek az óvodáinkban »

Hagyományőrzés az óvodában »

Sport az óvodáinkban »

Húsvétra készülődés óvodáinkban »

Mese az óvodáinkban »

Játék óvodainkban »

Művészeti nevelés óvodáinkban »

Dajkának, dadusnak lenni jó! »

Nemzeti ünnepeink »

Állatok világnapja az óvodákban »

Óvodai ballagás, évzárók »

Szüret és vásár az óvodában »

Közösségépítés az óvodák irányításával »

További írások »

Óvoda bemutatkozók »

Óvodalánc óvodák írásai »

Óvodalánc óvodák gyermekrajzai »