Így sielünk mi.... :)
rovat további írásai » | Lőrincz Emese Ez a nap felülmúlhatatlan volt... |
Jelentem, már a Négyévesek is önműködően csúszkálnak. A titok az volt, hogy egy emberes edzést kaptak, közösen csúsztak felnőttel, és egyszer csak ráéreztek…. Zsombi egyedül kanyarodik, fékez, stb. Ő kissé lassabb, megfontoltabb. Gergő haverja, akivel egymás mellett siklanak, a vagányabb, ő fékezés nélkül nyomul végig, de ahol kell, megáll. Aztán lent bevárják egymást, a két pöttöm megölelgeti egymást, majd mennek fel teljesen egyedül a köteles felvonón…. Azt is megtanulták ma használni!
Egyébként, ahogy írtátok, mi a mai nap után nem gondoljuk, hogy túl kicsik hozzá. Pláne ha Ti már tudtok síelni, akkor még inkább érdemes kipróbálni már egy négyévessel is. Persze, hogy figyelünk a biztonságukra!
A kicsik a lenti részen vannak (a két négy éves, az ötéves, és a 6 éves), a nagyobbak egy kicsit feljebb (a két 7 éves és a tíz éves)- és a harmadik napra mindegyik önűllóan és biztonságosan csúszik! Fejüket bukósisak védi, amire tényleg szükség van. Rengeteg segítő és hozzáértő felügyel a felvonóknál. Ma láttuk például a síelős doktorbácsit (ld. a képen!)
aki sítalpakon száguld a szükséges helyekre. Teljes biztonságban érezzük magunkat. 
A lényeg az, hogy a harmadik napra a csapat mind a 11 tagja egészen biztonságosan csúszkál és a nagyok már nem csak a kezdő lankákon.
Ma is sütött a Nap, a friss levegőt harapni lehet, a hó fantasztikus, és még én is, a fanatikus nyár mániás is nagyon- nagyon jól érzem magam odafent.
A vacsoráról nem írok hosszan, elég legyen annyi, hogy elképesztően jó a szakács, a pincérben pedig egy igen jó pedagógus-lélek lakozik. Simán kezeli a helyzeteket.
Nekem személy szerint mára volt izomlázam, de a szaunázás, majd egy kis úszkálás azt gondolom, simán helyre hozott.
Holnap pedig másik pályaszakaszra megyünk, amit nagyon várok, mert a hegyek hihetetlenül gyönyörűek! Kár, hogy a vázlattömböt nem tudom felvinni….
