ÉNEKES,MONDOKÁS JÁTÉKOK

Énekes, mondókás gyermekjátékaink legtöbbje az év négy sarkalatos pontjához, a téli és nyári napfordulóhoz, a tavaszi és őszi napéjegyenlőséghez kap csolódó népszokások nyo mán keletkeztek. Ezekben a mondókás, énekes játékokban különösen szé - pen jelennek meg az évkör egyes idő szakainak tulajdonságai, jellegzetességei, rítusai.

A fény karácsonykor, a téli napfordulón, a Bak időszakában születik, és mennyisége növekszik folya matosan a nyári napfordulóig. A természet megújulásának, újjászületésének idő szaka márciusban, a ta vaszi napéjegyenlőség idején, a Kosban kezdődik.
Ez egybeesik a Húsvét, a feltámadás, időszakával, és folytatódik a Bika és az Ikrek időszakában is, amikor már nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet, ember és állat párt keres. Ez a pünkösd időszaka.
Gyermekjátékaink gazdagon kifejezik a természetben lezajló változásokat. A labirintus játékok (pl. Tekeredik a kígyó, Kőketánc) kifejezik az anyaméhbe bejutó magot, majd a születés útját a kapus játékokkal (Bújj, bújj zöld ág). A játékok alap térformája a kör. A kör mozgásával is ki lehet fejezni a természet változásait. A kifelé-befelé (szűkülő-bővülő) lüktető kör dobbantásokkal (szívdobbanás), a két egymással ellentétesen mozgó kör, a spirális mozgások (a fejlődő csíra, növények mozgása, fejlődésének útja), a hullámmozgás (szél), a forgások mind-mind a természetben meginduló életet fejezik ki.
Ilyenek a kapuzós, várkörjáró (határjáró), leánykérő, párválasztó játékaink is (Járom az új váramat, Most viszik Danikáné lányát, Elvesztettem zsebkendőmet stb.), amelyek gazdagon kifejezik a tavaszi megújulást. A balról jobbra haladó kör a Nap útját fejezi ki. A kisgyermek ezekben a játékokban az egész testével eljátsza, megéli a természetben végbemenő folyamatokat.
Esőváró, Nap-hívogató játékainkkal varázsol termést, termékenységet, esőt, napsütést. Termésvarázslás a pünkösdi királyné járás is.