Óvodai játékok az évkörben
rovat további írásai »Komáromi Gyöngyi Gyermeki tevékenységek az évkör harmóniájában II. (Tavasz) |
SZEREPJÁTÉK ÉS MESE
A szerepjáték és a mese, és az évkör szimbólumrendszeréhez kapcsolódó népmesék szerepjátékban megjelentethető lehetőségei.
Népmeséink szereplői utakat járnak be. Megtaláljuk bennük azokat a szimbólumokat, amelyek az évkör (Zodiákus) időszakaihoz kapcsolódnak. Szereplői pedig meghatározott időszakhoz kapcsolódó tulajdonságokat képviselnek.
A mesében kozmikus rend van. Szimbolikája a világ teljességét tükrözi. A meséket összefüggésbe lehet hozni a nap pályáján található csillagképek rendszerével, valamint a keleti és mediterrán zodiákus rendszer állataival is. A mesékben ott vannak ezek az állatok, és gyakran van szó Napról, Holdról, csillagokról, szélről.
A mese szimbolikus formában mutatja be az emberi élet fontos állomásait: a születést, felnőtté válást, öregkort, halált – „újjászületést”. Általában ezzel kapcsolatosan megjelennek a beavatási szertartások is: ahhoz, hogy a mesehős célba érjen, próbákat kell kiállnia.
Nézzük a tavaszi hónapokat!
A Kos (keleti zodiákusban Kutya) időszak meséi pl. A szállást kérő róka, A vén kutya, Az aranygyapjas kosok. A Bika (keleti zodiákusban Disznó) időszak meséi pl.
A kismalac és a farkasok, A bika, Kondás Jankó. Az Ikrek (keleti zodiákusban Patkány vagy Egér) időszak meséi pl.: Rózsa és Ibolya, Világvándora herceg, A falusi és a mezei egér. A mese gazdag szimbolikájával az emberi természet világát ismerteti meg a gyermekekkel.
Ezen kívül rengeteg élményanyagot ad, amelyek szerepek eljátszására ösztönzik őket. Ez a játék az életkor legértékesebb tevékenysége. Az óvoda felelőssége, hogy erre minél nagyobb teret és lehetőséget biztosítson.
A mese eljátszásához meg kell teremteni a megfelelő körülményeket. Az óvónő segíthet kialakítani a megfelelő helyszíneket, biztosítja azokat az eszközöket, amelyek a szerepek eljátszására ösztönzik a gyerekeket. Fontos, hogy ezek az eszközök ne legyenek kidolgozottak, inkább csak anyagok legyenek, amelyeket a gyerekek sokoldalúan, a képzeletüknek megfelelően használnak fel. Ez a játék az óvónő részéről inkább figyelmet, technikai segítséget, mint irányítást kíván. A közvetlen irányítás megakadályozná a gyerekek élmény motiválta gazdag fantáziáját.
Ha hagyjuk ezt a játékot szabadon kibontakozni, nem kívánjuk meg, hogy a mesét szó szerint visszaadják, ha nem ragaszkodunk a cselekmény hű visszaadására, ha engedjük, hogy az eszközöket, anyagokat, berendezést bátran használják, szerepeket váltsanak, vagy újakat alkossanak, más élményeket is beleszőjenek a játékba, a gyerekek megteremtik a maguk világát, azt a világot, amelyben megtanulják, elsajátítják a népmesék legfontosabb üzeneteit.



