Jogosultság feltételei: Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, vagy a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől nyolcadik életévének betöltéséig jár. A legkisebb gyermek harmadik életévének betöltését azért jelöli ez a jogszabály, mert hároméves korig járnak az egyéb gyermekgondozási támogatási formák. Amennyiben a legkisebb gyermek is betölti ezt az életkort, akkor kell bejelenteni a gyermeknevelési támogatásra szóló igényt. A jogosultság alanyi jogon jár, és független a család anyagi helyzetétől. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást.
Igénybejelentés: 2008. január 1-től az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez (családtámogatási és szociális ellátási iroda) kell benyújtani.

Amennyiben előzőleg gyermekgondozási támogatásban részesültek a gyermekek, be kell szerezni a gyermekgondozási támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolványt. A gyermeknevelési támogatás elbírálására a területi államháztartási hivatal jogosult. Amennyiben az igénylő előzőleg munkaviszonyban állt, a jogosultság megállapításának feltétele a fizetés nélküli szabadság igénybevétele. Munkajogi szempontból a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot csak a gyermek hároméves koráig köteles biztosítani, kivéve a tartósan beteg gyermeket (ekkor a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyesben részesül). Ha tehát az igénylő a fizetés nélküli szabadság (gyes) lejárta után nem kíván visszamenni dolgozni, úgy főszabályként fel kell mondania. A felmondási időt – ellenkező megállapodás hiányában – le kell tölteni, végkielégítésre pedig nem jogosult (végkielégítés csak a munkáltató felmondása esetén fizetendő). Tekintve, hogy a szülési szabadság (24 hét) és a fizetés nélküli szabadság első évére jár a rendes szabadság, ezt a felmondási időben a munkáltatónak ki kell adnia, ellenkező esetben pedig pénzben meg kell váltania. A gyermek hároméves kora után a fizetés nélküli szabadság engedélyezése nem kötelező.

Az ellátás összege: 2008-2009-2010-ben azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28.500 Ft - nettó 25.795 Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít.

Munkavégzés a GYET alatt: Amennyiben valaki megkapja a gyermeknevelési támogatást, a jogszabály szerint legfeljebb napi négy órát tölthet kereső tevékenységgel vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Az előző bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

Nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki - 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el.
A Lurkóvilág honlapjára várom a fenti témával kapcsolatos kérdéseiteket, javaslataitokat.

Lengyelné Varga Nóra – munkaügyi tanácsadó

Megosztás